Szerző: Emil Coué
Kiadó: Hermit Könyvkiadó
Megjelenés: 2011
Oldalszám: 110
Kötése:puha

Amire gondolunk, minden valósággá válik a számunkra, ezért soha nem engedhetjük meg magunknak a helytelen gondolkodást. Légy biztos benne, hogy eléred, amire vágysz, és mindaddig valóban el is fogod érni, amíg a vágyaid a józan ész keretein belül maradnak. Ahhoz, hogy önmagunk urává váljunk, elég arra gondolni, hogy azzá válunk. Ha remeg a kezed vagy ingatagok a lépteid, csak mondd azt magadnak, hogy mindez elmúlik, és valóban el is fog múlni apránként. Nem bennem, hanem saját magadban kell bíznod, mivel saját magadat csak a saját hatalmaddal tudod meggyógyítani. Az én szerepem ebben mindössze annyi, hogy megtanítalak ennek az erőnek a használatára. Soha ne beszélj olyasmiről, amiről nem tudsz semmit, mert ezzel csak nevetségessé teszed magad! Teljesen természetes oka van még a számodra csodásnak tetsző dolgoknak is; ezek csak azért tűnnek rendkívülinek, mert nem ismered a kiváltó okaikat. Amint megismered ezeket, abban a pillanatban rádöbbensz, hogy mi sem természetesebb ennél. Az ember legfontosabb képessége nem az akaraterő, hanem a képzelet, és ezért súlyos hiba azt tanácsolni bárkinek, hogy eddze az akaraterejét, hiszen amit valóban edzenie kellene, az a képzelőereje.