A monográfia tárgya 20. századi építészeti kultúránk összefoglaló bemutatása, korábbi és közvetlen előzményeivel, építészeti örökségével és modernizációs kísérleteivel együtt. A történeti szemléletű, értékelvű és kritikai megvilágításra törekvő szakkönyv négy évtizedes kutatómunka eredményeit összegzi. A hazai építészeti kultúra és modernizáció alakulásának, fejlődésének társadalmi és technikai változásokat, modernizációs törekevéseket és ballépéseket egyaránt tükröző korszaka e "rövid évszázad". Értékeinek és ellentmondásainak konszenzust remélő, igénylő alapos elemzése, átfogó áttekintése ma már nem kerülhető meg. Múltunk problémáinak értő feltárása sokoldalú és különböző nézőpontokat érvényesítő vizsgálódást igényel, amiben minden kortárs szemlélőnek, olvasónak, vitapartnernek felelősségteljes szerepe és feladata van. A kiadásra előkészített, kezelhetősége érdekében két kötetből álló kézikönyv nemzeti kulturális örökségünk fenntartandó részeként kívánja bemutatni és elemezni az elmúlt évszázadbeli építészetünket, értékeivel és ellentmondásaival együtt, mint a környezetkultúra kellő figyelemmel javítható és az élet más ágait is befolyásoló, az életforma modernizációját alapjaiban meghatározó területét. A kézirat célja, hogy az 1945 utáni hazai építészeti kultúránkról az eddig megjelent kiadványoknál részletesebb történeti összefoglaló, alkalmas kézikönyv álljon a tájékozódni kívánók rendelkezésére. A könyv első kötete építészeti kultúránk 1956 előtti történeti örökségét és értékeit, múltunk modernizációs fejlődését és az építéstechnika együttes fejlődési folyamatait tárgyalja.